Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke ismét felvetette a gondolatot, hogy az USA megvásárolja Grönlandot Dániától – írja a PBS, ezzel újabb diplomáciai vitákat indítva az ország szövetségeseivel még hivatalba lépése előtt, amelyre január 20-án kerül sor.
Trump vasárnap, dániai nagykövetének kinevezését bejelentve így írt: „A nemzetbiztonság és a szabadság érdekében az Egyesült Államok számára létfontosságú, hogy Grönland tulajdonosa és irányítója legyen.”
A világ legnagyobb szigetének, Grönlandnak újbóli megvásárlási szándéka mellett Trump nemrégiben más területi kérdéseket is feszegetett. Például azt sugallta, hogy az USA visszaszerezhetné a Panama-csatorna ellenőrzését, amennyiben nem csökkentik az árakat, amelyek a hajók számára jelentősen megemelkedtek.
Ezen kívül Trump nemrég arról posztolt, hogy Kanada lehetne az USA 51. állama, és a kanadai miniszterelnököt, Justin Trudeau-t „Kanada nagyszerű államának kormányzójaként” emlegette.
Grönland nem eladó
Grönland, amely az Atlanti- és Jeges-tenger között helyezkedik el, 80%-ban jégtakaróval borított, és egy jelentős amerikai katonai bázis otthona. A sziget 1979-ben kapott önrendelkezést Dániától, és jelenlegi vezetője, Múte Bourup Egede élesen elutasította Trump legújabb kijelentéseit.
„Grönland a miénk. Nem vagyunk eladók, és soha nem is leszünk eladók” – nyilatkozta. „Nem adhatjuk fel a szabadságért vívott hosszú éveken át tartó küzdelmünket.”
Trump első elnöki ciklusa alatt, 2019-ben is tett már kísérletet Grönland megvásárlására, azonban Dánia ezt határozottan elutasította, ami miatt Trump végül lemondta tervezett látogatását Koppenhágában.
Panama-csatorna és Kanada
Grönland mellett Trump figyelme a Panama-csatornára is kiterjedt. Vasárnapi bejegyzésében kijelentette, hogy „ha a morális és jogi elvek nem teljesülnek, az Egyesült Államok követelni fogja a Panama-csatorna teljes és gyors visszaadását”.
A csatorna, amely az Atlanti- és Csendes-óceánt köti össze, az USA által épült az 1900-as évek elején, de 1999. december 31-én, egy 1977-ben aláírt egyezmény alapján, átkerült Panama irányítása alá. A közelmúltban a csatorna fenntartásához szükséges víztározókban aszályok okoztak problémákat, ami miatt csökkenteni kellett az átkelő hajók számát és növelni az áthajózási díjakat.
Trump egyébként a kanadai kérdésben sem maradt csendben. Nemrégiben posztolt egy képet, amelyen egy kanadai zászló mellett áll egy hegycsúcson, és azt írta: „A kanadaiak azt akarják, hogy Kanada legyen az 51. állam.”
Ez is érdekelhet: Botto: A Mesterséges Intelligencia, amelynek műveit milliókért árulják
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke úgy vélte, Trump csak viccelődött az annektálási tervekkel kapcsolatban. Ennek ellenére a két vezető nemrég találkozott Trump floridai Mar-a-Lago klubjában, hogy megvitassák Trump fenyegetését, miszerint 25%-os vámot vetne ki minden kanadai árura.
Reakciók és következmények
Mind Dániában, mind Panamában élesen elutasították Trump kijelentéseit. Panama elnöke, José Raúl Mulino egy videóban reagált: „A csatorna minden négyzetmétere Panama tulajdona, és az is marad.”
A dán és grönlandi vezetők szintén kiemelték, hogy Grönland függetlensége és szuverenitása nem képezheti alku tárgyát. Az ilyen kijelentések azonban tovább nehezíthetik az USA diplomáciai kapcsolatait, különösen Trump közelgő beiktatása előtt.
