A legjobb vígjátékok a filmvilág omlettjei: látszólag könnyű megcsinálni őket, ezért nagyon kevés elismerést kapnak, ha jól sikerülnek – és semmiképpen sem díjakat -, de az emberek biztosan észreveszik, ha ragacsos, héjjal teli káosz lesz belőlük. De mi most egy pofonegyszerű bakancsot adunk ennek a tévhitnek, mert mi sem állhatna távolabb az igazságtól. Egy jó vígjáték – és mindenképpen egy nagyszerű vígjáték – egy alkímia műve, amely a tökéletes komikus időzítésen, az alakításokon, a történetmesélésen és nyilvánvalóan a LOL-okkal teli forgatókönyvön múlik, és mindennek össze kell jönnie ahhoz, hogy aranyat teremtsen. És egy olyan vígjáték, amely különböző nyelvi és kulturális határokat átlépve is megállja a helyét és tetszést arat? Ezt hívják csodának.
Talán éppen ezért kell ahhoz, hogy az idei évet a nagyvásznas vígjátékok évjáratának nevezzük, csupa vicces csontnak kell lenni. De a dolgok felpörögnek: a Hit Man, a The Fall Guy és a PG-korhatárosabb IF mind-mind vidámságot nyújtanak az év közepén, és még több nevetésre van kilátás a Nicole Kidman-Zac Efron romkom A Family Affair és a Deadpool & Wolverine előtt. Íme, hol találsz felemelő, bolondos és bohókás filmeket a méltó Oscar-díjas filmek és felnőtt drámák között.
A legjobb vígjátékok 2024-ben
Lássuk melyek a legjobb vígjátékok idén, amelyet az amerikai közönség és talán az egész világ várva várt.
1. Hit Man
Richard Linklater legviccesebb filmje a School of Rock óta, ez a zsarukapitányság egy rövid mozis kitérő után a Netflixen is megjelenik, és automatikusan a legviccesebb új film lesz ott is. A Hit Man-t Glen Powell karizmája és egy éles forgatókönyv táplálja, amely ezt maximálisan kihasználja, hiszen a Top Gun: Maverick színész egy csomó személyiséget kap, amibe beleharaphat – mindezt a zsaruknak dolgozó ál-merénylőként. Ez egyike azoknak a vígjátékoknak, amelyeknek még a trailerek sem tudnak igazságot szolgáltatni, a furcsa, de éppen csak hihető forgatókönyvek halmozódása olyan crescendóba torkollik, amely úgy hat, mint egy korty salétromos benzin.
2. Poor Things
Yorgos Lanthimos steampunk Frankenstein-meséje széles körű elismerést váltott ki, és sok vitát váltott ki arról, hogy a történet, amely egy fiatal, tudományos kísérletezőből lett, libidinózus önfelfedező útra induló nőről szól, a szexuális kizsákmányolást a női felszabadítással téveszti-e össze – ami jogos aggály. Ez a sok vívódás azonban elhomályosítja, hogy a film mennyire felemelően vicces. Stone második (félig-meddig ellentmondásos) Oscar-díját a csecsemő agyával rendelkező, újraélesztett öngyilkos áldozat alakításáért érdemelte ki, de alakítását a fizikai komédia bravúrjaként továbbra is alulértékelik, különösen a korai jelenetekben, amikor a lány lényegében egy tántorgó kisgyerekből gyorsan átalakul a „dühös ugrálás” megszállott hormonális tinédzserévé. Mark Ruffalo is remekül alakítja a leendő férjét, aki síró, sérült férfivá változott.
3. Deadpool és Wolverine
A Deadpool & Wolverine olyan, mint egy aszteroidamező, tele kacsintós viccekkel, meta utalásokkal és értelmetlen harcokkal (emberek, mindenki elpusztíthatatlan). De még a legelszántabb utálói is nehezen ülnének végig nevetés nélkül, hiszen Ryan Reynolds okoskodó szuperhőse szüntelenül ontja a poénokat – méghozzá tekintélyes találati aránnyal. ‘A nyelvjárásedződ a Minyonok?’ – vonja fel a szemöldökét az áthatolhatatlan akcentusú Gambit. ‘Ezt 90 éves koráig csinálja majd’ – fintorog a franchise vonakodó feltámasztójáról, Loganről. Foltos szuperhősfilm, nagyon tisztességes vígjáték.
4. The Fall Guy
A buta, szórakoztató és a lehető legtöbb őrült mutatványt tartalmazó The Fall Guy megérdemelte volna, hogy egymilliárd dollárt hozzon a kasszáknál. Ehelyett elégtételt kell vennie azon, hogy ez volt az első vígjáték, amelyik rábukkant arra a zseniális ötletre, hogy Ryan Gosling és Emily Blunt párosítsa. Ők egy elhidegült párt játszanak, akiket még mindig sebzett a szakításuk… miközben egy milliárd dolláros sci-fit készítenek, és a sztár (Aaron Taylor-Johnson) hirtelen eltűnésével küzdenek. A cselekmény átgondolatlan, de a két főszereplő (és mindenki más is) olyan egyenes poénokkal adja elő a poénokat, hogy szinte észre sem vesszük.
5. Hundeds of Beavers
Egy igazi amerikai indie (és nem az 50 millió dollárba kerülő filmek), az ember (Ryland Brickson Cole Tews, rendkívül szimpatikus) és a hód (hat színész kabalaruhában, majd digitálisan megsokszorozva) végső csatája egy alacsony költségvetésű élvezet. A havas pofonok és a rajzfilmszerű erőszak tökéletesen eltalált némafilmes stílusban, leleményesen és eredetien szólalnak meg, miközben egy szerencsétlen prémvadásznak 100 hódot kell elfognia, hogy elnyerje igaz szerelmét. A 108 perc tiszta komédiázó zsenialitás után, őszintén szólva kedvesem, adsz egy fityinget.
6. American fiction
Az örökös mellékszereplő Jeffrey Wright végre megkapja megérdemelt főszerepét a debütáló író-rendező, Cord Jefferson élesen vicces adaptációjában, amely Percival Everett 2001-es Erasure című regényét dolgozza fel. Egy küszködő fekete regényírót alakít, aki beadja a derekát, és megadja a (fehér) embereknek, amit akarnak – egy kitalált bűnöző gettós memoárját, amelynek címe egyszerűen csak „Fuck” -, és akaratlanul irodalmi sztárrá válik. A társadalmi bohózat és a családi dráma közötti ostorcsapás a vásznon sokkal zavarba ejtőbb, mint a könyvben, de Wright a középpontban tartja, ügyesen egyensúlyozva a szúrós szatírát a szívből jövő pátosszal. Méltó örököse Robert Townsend régóta méltatlanul megbecsült Hollywood Shuffle-jének.
7. The Holdovers
Paul Giamatti mint egy nyűgös történelemtanár egy 1970 körüli New England-i bentlakásos iskolában, akinek az a feladata, hogy vigyázzon egy diákra (az újonc Dominic Sessa), akit a karácsonyi szünetben hátrahagytak? Kapaszkodjatok az ereinkbe! Giamatti mogorva karizmája a fénypontja Alexander Payne furcsán szívmelengető drámájának, de az édes-savanyú kötelék, amit Sessával és a csodálatos Da’Vine Joy Randolph-fal kialakít – különösen a film második felében, amikor a csoport megszökik az egyetemről és Bostonba tart – teszi ezt az új ünnepi örökzölddé.
8. The Nature of Love
Szexi és vidám: nem gyakran látunk ilyen kombinációt manapság, ezért le a kalappal ez előtt az okos francia-kanadai romkom előtt, amely egy előkelő professzort, Sophiát és egy fiatalabb építőmunkást, Sylvaint párosít. Mindketten gyönyörűek, és mindketten a különböző hátterük termékei: félreértések és kínos helyzetek sokasága. Már csak az egyik boldog-boldogtalan bohókás bulijelenet miatt is érdemes megnézni, amelyben egy nő körömvirágban lepődik meg egy kínos konyhai lánykérésen, miközben az unatkozó Gen Z-ek reflexből a telefonjuk kamerájához nyúlnak, a házigazda pedig azt követeli, hogy szüneteltessék a folyamatot, amíg egy gyerek hány.
9. Kinds of Kindness
Yorgos Lanthimos szereti a szurokfekete és szuperszáraz vígjátékokat. Ez határozottan igaz erre az ambiciózus folytatásra is, amely egy csavaros triptichon, három különböző történettel és egy remek szereplőgárdával – Emma Stone, Jesse Plemons, Willem Dafoe -, akik mindegyik részben más-más karaktert alakítanak. Sok mindennel kell megküzdeniük – alkalmi kannibalizmus, szexszekta, egy mániákus főnök, aki gyilkosságra utasítja alkalmazottját -, és kevés magyarázatot kapnak. De Lanthimos eközben elég olyan pillanatot is beiktat, ami a nevetés mellett a lélegzetvételhez is vezet, nem utolsósorban Emma Stone vad, mémképes táncjelenetét.
10. Mean Girls
Az eredeti, a középiskolában eligazodó kívülállóról szóló tinisláger a nyolcvanas évekből származik, de ez a musical-adaptáció új utakat talál a társadalmi hierarchiák felszúrására, amelyek illeszkednek a mai megváltozott kultúrához. Reneé Rapp mint Regina méhkirálynő és Auliʻi Cravalho mint Janis, az esélytelenek közül kiemelkedik; Rapp állítása például, miszerint ha nem öltözünk kurvásan halloweenkor, az „ribancszégyenítés”, gonosz és szellemes fordulat.
A legjobb vígjátékok – Hogyan díjazzák őket
A legjobb vígjátékok díjazása az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül, ahogy a filmipar és a közönség ízlése is átalakult. A vígjátékok díjazása különösen fontos, mivel ez a műfaj gyakran alulértékelt a komolyabb drámákkal és akciófilmekkel szemben. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan értékelik és díjazzák a legjobb vígjátékokat, milyen szempontokat vesznek figyelembe, és melyek a legelismertebb díjak a műfajban.
1. A vígjátékok díjazásának története
A vígjátékok díjazása az 1920-as években kezdődött, amikor a filmtörténelem egyik első nagy nemzetközi filmes díjátadója, az Oscar-díj (Academy Awards) elindult. Azonban a vígjátékok sokáig nem kapták meg a megérdemelt figyelmet ezen a díjátadón, mivel a kritikusok és az Akadémia gyakran inkább a drámai alkotásokat részesítették előnyben. Az első nagy áttörés 1934-ben történt, amikor a „Ez történt egy éjjel” című romantikus vígjáték megnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. Ez azonban kivétel volt, nem pedig szabály.
2. A Golden Globe-díj szerepe
A vígjátékok számára az igazi elismerés a Golden Globe-díj létrejöttével érkezett meg, amelyet a Hollywood Foreign Press Association (HFPA) ítél oda. A Golden Globe-díjak 1951 óta külön kategóriát biztosítanak a legjobb vígjáték vagy musical számára, így ezek a műfajok is nagyobb eséllyel nyerhetnek. A Golden Globe különlegessége, hogy a vígjátékokat és a musicaleket egy kategóriába sorolja, ami gyakran vitákat generál, de ugyanakkor lehetőséget ad a könnyedebb műfajoknak is a reflektorfénybe kerülésre.
3. A kritikusok és a közönség szerepe
A vígjátékok díjazásánál nemcsak a szakmai zsűri véleménye számít, hanem a kritikusok és a közönség reakciói is. A Rotten Tomatoes és a Metacritic olyan platformok, ahol a kritikusok értékelései mellett a nézők véleménye is megjelenik. Ezek az értékelések gyakran befolyásolják, hogy egy film mennyire lesz sikeres a díjszezonban. A vígjátékok esetében különösen fontos a közönség visszajelzése, mivel ezek a filmek elsősorban a nézők szórakoztatására készülnek. Egy vígjáték akkor lehet igazán sikeres, ha nemcsak a kritikusok, hanem a közönség is egyöntetűen pozitívan fogadja.
4. Független filmfesztiválok és díjak
A nagy hollywoodi díjátadók mellett számos független filmfesztivál is fontos szerepet játszik a vígjátékok díjazásában. Ilyen például a Sundance Filmfesztivál, ahol gyakran díjazzák a független vígjátékokat. Ezek a fesztiválok lehetőséget adnak a kisebb költségvetésű, de innovatív és friss humorral rendelkező filmek számára, hogy elnyerjék a szakma és a közönség elismerését. A független fesztiválokon szerzett díjak gyakran befolyásolják a filmek további karrierjét, és segíthetnek abban, hogy ezek a művek szélesebb közönséghez is eljussanak.
5. Online platformok és új díjátadók
Az elmúlt években az online streaming platformok, mint például a Netflix és az Amazon Prime Video, új lehetőségeket nyitottak a vígjátékok számára. Ezek a platformok nemcsak a forgalmazásban, hanem a díjazásban is fontos szerepet játszanak. Az olyan díjak, mint az Emmy-díj vagy a Critics’ Choice Awards, egyre gyakrabban ismerik el az online platformokon bemutatott vígjátékokat is. Ez különösen fontos a műfaj jövője szempontjából, mivel a streaming szolgáltatások lehetőséget adnak a kisebb, kísérletezőbb alkotásoknak is a sikerre.
Ez is érdekelhet: A legjobb AI filmek
6. Záró gondolatok
A legjobb vígjátékok díjazása az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül, és ma már sokkal szélesebb körben ismerik el ezeket a műfajokat. Legyen szó hollywoodi blockbuster-ről vagy független alkotásról, a legjobb vígjátékoknak lehetőségük van arra, hogy megkapják a megérdemelt elismerést. Ahogy a filmipar tovább fejlődik, úgy várható, hogy a vígjátékok is egyre fontosabb szerepet kapnak a díjátadókon, tükrözve a közönség és a kritikusok változó ízlését és elvárásait.