A generatív mesterséges intelligencia forradalmi változásokat hoz számos iparágban, a pénzügyi szektortól az emberi erőforrásokig. Mostanra a művészeti világot is elérte ez a technológiai hullám, amely megkérdőjelezi a művészet természetéről és tulajdonjogáról alkotott hagyományos elképzeléseinket. E változások egyik úttörője Botto, az úgynevezett „decentralizált autonóm művész”, amely több mint 5 millió dolláros árbevételt generált 2021 óta művei árverésein.
Ki az a Botto?
Botto egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer, amelyet az ElevenYellow szoftverkollektíva és Mario Klingemann német művész-programozó alkotott meg. Az AI célja, hogy művészként ismerjék el, és különféle szempontok szerint legyen sikeres: gazdaságilag, kulturálisan és spirituálisan.
A rendszer eddig körülbelül 150 művet készített, amelyek közül néhány kiemelkedően magas áron kelt el a Sotheby’s aukciós háznál. Például a „Expose Stream” című alkotás 2024 októberében 144 000 dollárért talált gazdára.
Hogyan működik Botto?
Botto hetente mintegy 70 000 képet generál egy algoritmus alapján, és ezek közül 350-et prezentál a BottoDAO néven ismert decentralizált autonóm szervezet tagjainak. Ez a közösség szavaz arról, melyik kép kerüljön árverésre a SuperRare platformon, amely az NFT-kre (nem helyettesíthető tokenek) specializálódott.
A szavazás folyamata nemcsak a kép eladásáról dönt, hanem visszacsatolást is ad Bottónak, hogy a következő alkotásait a közösség ízlése alapján formálja. A DAO tagjai Botto tokeneket vásárolhatnak, amelyek egyben szavazati jogot és részesedést is biztosítanak az árverési bevételből.
A művek értéke és növekedése
A Botto által készített alkotások értéke folyamatosan emelkedik. Míg korábban egyes képek nem keltek el a 13 000–15 000 dolláros kikiáltási ár ellenére, mostanra a Sotheby’s New York-i árverésein ezek a művek összesen 276 000 dollárért keltek el.
Botto már a harmadik legnagyobb bevételt termelő alkotó lett a SuperRare platformon az elmúlt év során.
Felmerül a kérdés: vajon Botto önálló művésznek tekinthető? Simon Hudson, Botto operátora szerint a szerzőség kérdése perceptionális, hiszen a rendszer működése a mesterséges intelligencia és a közösségi döntéshozatal együttes eredménye. Míg a technológia központi szerepet játszik, az emberi beavatkozás is jelen van.
Ez is érdekelhet: Az Apple egy új intelligens kapucsengőn dolgozik
Botto lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk a művészetről alkotott elképzeléseinket, és rámutat arra, hogy a művészeti alkotás nem egy magányos zseni tevékenysége, hanem egy kollektív értelemalkotási folyamat.
A jövő művészete
Mario Klingemann, Botto egyik alkotója szerint a gépi tanulás fejlődésével a „gép-művészek” idővel érdekesebb alkotásokat hozhatnak létre, mint az emberek. Ez azonban nemcsak a technológia képességeit, hanem a művészet fogalmát és annak társadalmi értékeit is átalakíthatja.
Botto példája megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak eszközként, hanem alkotóként is jelentős hatással lehet a művészeti világra. Ahogy a technológia fejlődik, úgy válnak egyre hangsúlyosabbá a mesterséges intelligencia által generált művészetek, amelyek új perspektívákat hoznak a művészet és a kultúra területén.
