A Meta Platforms, a Facebook tulajdonosa, a szerdai éves Connect konferencián mutatta be első működő kiterjesztett valóság (AR) szemüveg prototípusát, az Oriont. A kaliforniai cég továbbra is nagy ambíciókkal tekint az olyan termékek fejlesztésére, amelyek a virtuális világot hozzák közelebb a valósághoz.
„Ez a fizikai világ, amelyre hologramokat vetítünk,” mondta Mark Zuckerberg vezérigazgató, miután drámaian előhúzta a fekete szemüveget egy fém tokból, amit a színpadon hoztak neki. „Egyelőre úgy érdemes tekinteni az Orionra, mint egy időgépre. Ezek a szemüvegek léteznek, lenyűgözőek, és egy olyan jövő előfutárai, amely izgalmas lesz.”
Zuckerberg elmondása szerint a szemüvegek magnéziumötvözetből készültek, és egy Meta által tervezett egyedi chip hajtja őket. A felhasználók kézmozdulatokkal, hangparancsokkal és csuklóra rögzíthető neurális interfésszel tudnak majd kapcsolatba lépni a szemüvegekkel. A Meta tervei szerint a terméket a közeljövőben kisebbé, elegánsabbá és megfizethetőbbé teszik, mielőtt a fogyasztók számára elérhetővé válna.
Az AR fejlesztés kihívásai és Meta hosszútávú tervei
A nagy technológiai vállalatok évek óta fejlesztenek AR eszközöket, de a legjelentősebb próbálkozások, mint például a Google Glass, kudarcot vallottak. Zuckerberg 2021-ben jelentette be a világ legnagyobb közösségi média vállalatának új irányvonalát, amely az „immersive metaverse” rendszerek építésére fókuszál. Azonban a termékek fejlesztése során jelentős technológiai akadályokkal és magas költségekkel kellett szembenézniük.
Paolo Pescatore, a PP Foresight elemzője elmondta, hogy kétség sem fér Meta törekvéséhez, hogy a virtuális- és kiterjesztett valóság termékeit tömeges piaci elérhetőségűvé és megfizethetővé tegye. Azonban hozzátette, hogy a felhasználók „még mindig óvatosak az AI-val” kapcsolatban, és időre van szükségük a meggyőzéshez.
A Meta célja, hogy 2027-re piacra dobja az első kereskedelmi AR szemüvegét, amely addigra a technológiai áttörések révén olcsóbb gyártási költségekkel készülhet majd. Bár Zuckerberg nem mutatta be közvetlenül az Orion képességeit a színpadon, egy videót vetítettek le, amelyen néhány felhasználó reakcióit láthattuk, amikor kipróbálták a készüléket. A videóban szöveges üzenetek és képek voltak láthatók a szemüveg lencséjén keresztül. Az egyik tesztelő, Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang, szintén megjelent.
AI-fejlesztések és új Quest headsetek
A Meta az Orion mellett számos más új terméket is bejelentett, beleértve a ChatGPT-szerű chatbotját is, amely új funkciókat kapott. Ezen kívül a Facebook és Instagram felhasználók számára egyre több AI által generált képet terveznek automatikusan megjeleníteni a hírcsatornákban.
Az AI-frissítések között szerepelt a Meta AI asszisztens hangalapú fejlesztése is, amely mostantól hangparancsokra is reagál, és lehetőséget kínál arra, hogy a felhasználók hírességek, például Judi Dench vagy John Cena hangján hallgassák vissza a válaszokat. „Úgy gondolom, hogy a hang sokkal természetesebb módja lesz a mesterséges intelligenciával való interakciónak, mint a szöveg,” mondta Zuckerberg.
A cég elmondása szerint több mint 400 millió felhasználó használja havonta a Meta AI-t, és 185 millióan hetente visszatérnek hozzá. A Meta három új Llama 3 AI modellt is kiadott, azonban az európai uniós szabályozások miatt azokat nem teszik elérhetővé az EU-ban.
A Meta bejelentette az új, belépő szintű Quest 3S vegyes valóságú headsetet is, amely 300 dolláros áron lesz elérhető, valamint csökkentette a tavaly bemutatott Quest 3 árát is. A vállalat eddig több tízmilliárd dollárt fektetett be a mesterséges intelligencia, az AR és a metaverzum technológiák fejlesztésébe, ami 2024-re rekord magas, 37 és 40 milliárd dollár közötti tőkeberuházási előrejelzést eredményezett.
Valóság és költségek
A Meta metaverzum egysége, a Reality Labs, az idei év első felében 8,3 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, míg tavaly ez az összeg 16 milliárd dollár volt. Azonban Zuckerberg továbbra is optimista a technológia jövőjével kapcsolatban, és úgy véli, hogy az Orion szemüvegek és a Meta egyéb AR fejlesztései alapvetően megváltoztathatják a digitális világ és a valóság kapcsolatát a közeljövőben.
