Egy kormány által összehívott szakértői testület szerdán többnyire támogatta Japán következő néhány évre szóló új energiapolitikáját, amely 2040-re a megújuló energiaforrások arányának felnövelését célozza meg az elektromos energia igény felének biztosítására, miközben az atomenergia szerepének maximalizálását is szorgalmazza.
Az ország ezekkel az intézkedésekkel igyekszik megfelelni a mesterséges intelligencia korszakának növekvő energiaigényeinek, ugyanakkor teljesíteni a dekarbonizációs célkitűzéseit is.
Az energiapolitika tervezete
Az ipari minisztérium által bemutatott tervezetet a 16 tagú, többségében atomenergia-párti szakértőkből álló testület véleményezte. A javaslat szerint Japánnak maximálisan ki kell használnia az atomenergiát, ezzel szembefordulva a 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követő fokozatos leállítási politikával, amely széleskörű lakossági ellenállást eredményezett.
A tervek szerint az energiapolitika 2024 márciusáig kabinet által történő jóváhagyást követően lép hatályba, helyettesítve a 2021-es energiapolitikát. Az új javaslat értelmében az atomenergia 2040-re Japán energiaszükségletének 20%-át biztosítja majd, szemben a tavalyi 8,5%-kal. Eközben a megújuló energiaforrások arányát 40-50%-ra növelik a jelenlegi 22,9%-ról, miközben a széntüzelésű erőművek arányát 30-40%-ra csökkentik a tavalyi közel 70%-ról.
Ez is érdekelhet: WhitePress vélemények – Mennyire hatékony ez a linképítő platform?
A jelenlegi és jövőbeli célok
A 2021-ben elfogadott energiapolitika 2030-ra 20-22%-os részesedést célzótt meg az atomenergiának, 36-38%-ot a megújulók számára és 41%-ot a fosszilis tüzelőanyagoknak. Az új terv az AI és a félvezetőgyárak energiaigényét figyelembe véve szorgalmazza az alacsony karbonkibocsátású energiaforrások, így a megújulók és az atomenergia nagyobb mértékű használatát.
Yoji Muto ipari miniszter a testületen hangsúlyozta, hogy Japán energiaellátási biztonságát nem szabad egyetlen forrásra alapozni.
„Eljött az ideje, hogy véget vessünk annak a vitának, hogy a megújuló energia vagy az atomenergia közül válasszunk. Mindkettőt maximálisan ki kell használnunk” – mondta.
Japán célja, hogy 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást, és 2040-re 73%-os csökkentést érjen el a gázok kibocsátásában a 2013-as szinthez képest.
Fejlesztések és kihívások
Az energiapolitika tervezete a megújuló energiaforrásokat helyezi az energiaellátás középpontjába, miközben a jövő energiája felé irányuló fejlesztéseket is szorgalmaz, így például napelemek és hordozható napelemes megoldások területein. A terv ugyanakkor rámutat a megújulókba való beruházások és költségcsökkentések esetleges elmaradásával kapcsolatos kockázatokra.
Ez is érdekelhet: Honda és Nissan összeolvadásra készül az elektromos járműpiacon tapasztalható növekvő verseny miatt
Az atomenergia tekintetében a tervezet felgyorsítja a fukusimai katasztrófa után bevezetett biztonsági szabványoknak megfelelő reaktorok újraindítását, és javasolja az új generációs reaktorok építését is. Azonban a 20%-os atomenergia-cél elérése érdekében Japánnak mind a 33 működőképes reaktorát újra kell indítania, miközben jelenleg csak 14 üzemel. A nukleáris szabályozó hatóság jelenlegi ütemében a célkitűzések megvalósítása kérdéses.
Bár többen kritizálták a terv megvalósíthatóságát és a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásának útiterveinek hiányát, Japán továbbra is kitart az élenjáró reaktorok fejlesztése és a nukleáris fütőanyag teljes ciklusának megvalósítása mellett.
