A technológiai világ most emészti egy amerikai bíró potenciálisan szeizmikus döntését, amely szerint a Google jogellenesen monopolizálja az online keresést és a kapcsolódó hirdetéseket.
Négy évbe telt, mire idáig eljutottunk, és a Google-tulajdonos Alphabet elkerülhetetlen fellebbezése azt jelenti, hogy a jogi folyamat valószínűleg még jó ideig folytatódik.
A bíró döntésének lehetséges következményeit azonban már most is mérlegelik, a pénzbírságoktól kezdve egészen más, bonyolultabb jogorvoslatokig.
Az amerikai kormány kifejezetten “strukturális enyhítést” szeretne – hogyan nézhet ki ez?
A zenekar feloszlatása
A nukleáris lehetőség az lenne, ha a Google kisebb részekre bontaná magát – ezt a lépést az amerikai tisztviselők nem zárták ki.
A Google sokkal több, mint egyszerű kereső.
Nézzük csak meg az Androidot, amelyet 2005-ben 50 millió dollárért (39,3 millió font) vásárolt meg, és amely ma már az okostelefonok többségén fut – vagy a YouTube-ot, amely 2006-ban 1,65 milliárd dollár értékben vásárolt meg, és amely ma már ennek többszörösét termeli évente.
Az érvelés szerint mindezek maradhatnak a Google keretein belül, de a keresőmotort különálló üzletágként kellene szétválasztani.
Ez megdöbbenést okozhat az Alphabet vezetőinek. De amíg a Google marad az eszközök alapértelmezett keresőmotorja, az átlagfogyasztó valószínűleg nem venné észre a különbséget.
“Bármilyen ilyen lépés minden bizonnyal évekig tartó pereskedésbe és szabályozási harcokba torkollna, de úgy tűnik, hogy sokkal inkább “terítéken” van, mint bármikor a Google történetében” – mondta Gareth Mills, a Charles Russell Speechlys jogi cég partnere.
“Most egy külön meghallgatásra kerül sor, ahol a bírónak nem lesz lehetősége mérlegelni a Google-nek a keresőmotoros üzletrészének teljes vagy részleges leválasztását, vagy más vállalatirányítási ellenőrzések előírását a már megállapított versenyellenes magatartás negligálása érdekében.”
“Google it”
Egy másik lehetséges jogorvoslati lehetőség középpontjában a Google azon gyakorlata áll, hogy más vállalatoknak fizetett a használatáért.
Az Egyesült Államok szerint a Google jelenleg évente hatalmas összegeket fizet olyan cégeknek, mint az Apple, azért, hogy alapértelmezett keresőmotorként előre telepítsék a készülékeikre vagy platformjaikra. A bíró egyetértett ezzel.
Az állítás szerint, ha a Google nem költötte volna el ezt a pénzt, a nagy cégek talán ösztönözve lettek volna arra, hogy saját keresési élményt fejlesszenek ki.
Ehelyett például az Apple Safari böngészője alapértelmezés szerint a Google-t használja, amikor a webes keresésre használja.
Ha a jogorvoslati intézkedések jelentősen befolyásolnák a Google azon képességét, hogy más cégeknek fizessen a használatáért, talán ezek a cégek riválist indítanának.
Itt azonban szembekerülnének a Google hihetetlenül erős keresési ügyfél-elismertségével. Saját márkája magas ismertsége ellenére nehéz elképzelni, hogy valaki azt mondja valakinek, hogy “Apple”.
Az iPhone-gyártó persze nagyon szeretné, ha a Google-től származó pénz továbbra is befolyna, ami egy elemző szerint 2022-ben 20 milliárd dollárt tesz ki.
“Bármilyen zavar a bevételi folyamban jelentős következményekkel járna az Apple számára” – mondta Dipanjan Chatterjee, a Forrester Research munkatársa.
“Ahogy az ügy a jogi rendszeren keresztül halad, és a valószínű eredmény a keresőmotorok kizárólagosságának megnyitása tűnik, teljes mértékben elvárható, hogy egy olyan megszállott márkának, mint az Apple, legyen egy B-terve, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet az ügyfelei számára.”
Nehéz váltani
Valami, amit könnyebb elképzelni, az valamiféle választóképernyő, ahol a böngészőt először megnyitó embereket megkérdezik, hogy a Google-t vagy egy alternatívát, például a Microsoft Bingjét szeretnék-e használni.
Valamivel nehezebb azonban elképzelni, hogy az emberek emiatt tömegesen hagyják el a Google-t, azon egyszerű oknál fogva, hogy a legtöbb ember számára egyszerűen jól működik.
Az ősz hajúak emlékezhetnek arra, hogy a Google egyike volt az internet hajnalán megjelent keresőmotoroknak, amelyek között olyan ismert riválisok voltak, mint a Yahoo és az Ask (korábban AskJeeves), és olyan kevésbé ismert riválisok, mint a Lycos és az AltaVista.
A következő évtizedben azonban a Google nemcsak a piac meghatározó szereplőjévé vált, hanem a beszédmódunk részévé is.
Annak ellenére, hogy a Microsoft 2009-ben elindította riválisát, a Binget, a Google-t még semmi sem taszította le a trónjáról.
A Microsoft főnöke, Satya Nadella tanúskodott a Google perében, talán abban reménykedve, hogy egy ilyen ítélet végre szárnyakat adhat a Bingnek.
“A bíróság más módokat is kereshet arra, hogy a Google alapértelmezett keresőmotor szerepét lerombolja, de ezek közül néhány jogorvoslat valószínűleg túlmutat a jelen ügy alapjául szolgáló tényeken” – mondta Anu Bradford, a Columbia Law School professzora.
“Az EU például tovább megy a nemrégiben elfogadott digitális piaci törvényével, amely még a Google saját androidos telefonjait is arra kényszeríti, hogy a telefon beállításakor a felhasználóknak egy “választási képernyőt” mutassanak, amelyen a felhasználó kiválaszthatja az általa preferált keresőmotort.
“Kérdés, hogy ez az új döntés megnyitja-e az utat az ilyen szabályozási követelmények előtt a jövőben.”
Időbe telik
Bármi is történjen ezután, a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy nem fog gyorsan történni.
1999-ben a Microsoft nagyon hasonló helyzetben volt, mint a Google most.
Egy amerikai bíró éppen akkor állapította meg, hogy a cég monopóliumot hozott létre, és egy évvel később a bíróság elrendelte a cég feloszlatását.
A Microsoft fellebbezett a döntés ellen, és 2001-ben a feloszlatásról szóló eredeti határozatot hatályon kívül helyezték.
2002 végére a Microsoft megegyezett az amerikai igazságügyi minisztériummal, és a bíró elfogadta a megállapodást.
Néhány amerikai állam azonban nem értett egyet, és csak 2004-ben – öt évvel az eredeti döntés után – írták alá hivatalosan a megállapodást.
