Az „omahai orákulum” a Berkshire Hathaway befektetett vagyonából közel 189 milliárd dollárt tett le négy elsőrangú mesterséges intelligencia (AI) részvényre.
Ha a Wall Street befektetői nagyságairól van szó, a Berkshire Hathaway vezérigazgatója, Warren Buffett saját piedesztálján áll. Amióta 1965-ben átvette a Berkshire vezetését, a július 10-i zárócsengőig 5.028.429%-os kumulatív hozamot ért el a vállalat A osztályú részvényeivel (BRK.A). Éves szinten az 1960-as évek közepe óta az „omahai orákulum” gyakorlatilag megduplázta az S&P 500 referenciaindex teljes hozamát, beleértve a kifizetett osztalékokat is.
Buffett sikerének receptje elsősorban a jól meghatározott versenyelőnnyel rendelkező, márkás, időtálló vállalkozásokban való részesedésvásárlás. Bár ez a stratégia nagy hangsúlyt fektet az értékpapírokra, a 44 részvényből álló, 410 milliárd dolláros portfólióban, amelyet Buffett és csapata felügyel a Berkshire Hathawaynél, időnként előfordulnak növekedési részvények is.
Különösen meglepő lehet annak felfedezése, hogy Warren Buffett és társai – legalábbis akaratlanul – nagy tétet tegyenek a mesterséges intelligencia (AI) forradalmára.
Az AI magában foglalja a szoftverek és rendszerek alkalmazását olyan feladatokra, amelyeket jellemzően emberek felügyelnének vagy vállalnának. A mesterséges intelligencia széles körű hasznosságát az adja, hogy ezek a rendszerek képesek tanulni és fejlődni az idő múlásával, egyre jobban ellátni a feladataikat, vagy esetleg új készségeket elsajátítani.
A július 10-i záráskor a Warren Buffett által a Berkshire Hathaway-nél felügyelt 410 milliárd dolláros portfólió 46%-a (188,8 milliárd dollár) négy kiváló AI-részvénybe volt befektetve.
Apple: 183,9 milliárd dollár (a befektetett eszközök 44,8%-a)
Buffett mesterséges intelligenciával kapcsolatos kitettségének oroszlánrésze az Apple technológiai részvényének vállán nyugszik, amely a Berkshire 410 milliárd dolláros befektetett vagyonának közel 45%-át teszi ki.
Júniusban, a vállalat éves Worldwide Developer Conference-jén az Apple bemutatta az általa „Apple Intelligence”-nek nevezett eszközt. Bár az Apple már évek óta támaszkodik a különböző AI-megoldásokra, most azt tervezte, hogy a ChatGPT által támogatott chatbot-megoldásokat hozza az operációs rendszereihez, valamint sokkal intuitívabbá teszi a hangalapú asszisztensét, Sirit.
Az omahai orákulum és csapata azonban nem az Apple-t vette be az AI jövőjében betöltött szerepe miatt. Több mint valószínű, hogy Buffett és közeli tanácsadói felismerték az okostelefonok terén meglévő dominanciáját – az Apple az 5G-képes iPhone-ok 2020 végi bevezetése óta tartósan 50%-os vagy annál nagyobb hazai részesedéssel rendelkezik az okostelefonok piacán -, valamint azt a sikert, amelyet a magasabb árrésű előfizetések által vezérelt szolgáltatásalapú modellre való átállásban ér el.
Bár az Apple mindenképpen megérdemli a prémiumot (?), tekintettel az első piaci szereplő előnyeire és élvonalbeli innovációira, a növekedési motorja az elmúlt években megtorpant. Bár lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia lehet a katalizátor, amely újra beindítja a növekedést, az Apple 2013 eleje óta 674 milliárd dolláros kumulatív részvény-visszavásárlásai tették a legtöbbet az utóbbi időben.
BYD: 2 milliárd dollár (a befektetett eszközök 0,5%-a)
A másik mesterséges intelligencia részvény, amelyre az omahai orákulum és csapata nagy tétet tett, a kínai székhelyű elektromos járműveket (EV) gyártó BYD. A Berkshire nagyjából 65,8 millió BYD-részvénye 6%-os részesedést jelent a vállalatban, amely mintegy 2 milliárd dollárt ér.
Az újabb járművek egyre inkább a technológiára és a mesterséges intelligenciára támaszkodnak a vezetők biztonságának és kényelmének javítása érdekében. Január közepén például a BYD bemutatta a Xuanji architektúrát, amely automatizált parkolással és más fejlett vezetéstámogató technológiákkal segíti a sofőröket.
A BYD a kínai szabályozó hatóságokkal együttműködve a 3. szintű autonóm vezetés tesztelésén is dolgozik Sencsen város nagysebességű útjain. Az amerikai rivális Tesla évek óta a 2-es szintű autonómia szintjénél ragadt, annak ellenére, hogy Elon Musk vezérigazgató folyamatosan azt ígéri, hogy az 5-ös szintű autonómia „körülbelül egy év múlva” elérhető.
Ami különösen izgalmas a BYD gyártási felfutásában, az az, hogy mostanra több akkumulátoros elektromos autót ad el világszerte, mint a Tesla. Míg a Tesla Észak-Amerikában még mindig megőrizte az elsőként piacra lépők előnyét, addig Kínában a BYD felemelkedési üteme eltörpült az összes többi versenytárs mellett.
Amazon: 2 milliárd dollár (a befektetett eszközök 0,5%-a)
A harmadik részvény, amely egy újabb többmilliárd dolláros tétet jelent az AI-ra, nem más, mint az e-kereskedelem legendája, az Amazon. A Berkshire birtokában lévő 10 millió Amazon-részvény piaci értéke nagyjából 2 milliárd dollár.
Bár a legtöbb befektető az Amazont domináns online piactere miatt ismeri, a felhőinfrastruktúra-szolgáltatási platform, az Amazon Web Services (AWS) vitathatatlanul a legfontosabb működési szegmense. A generatív AI-megoldásokra támaszkodhatnak az AWS-ben működő vállalkozások virtuális chatbotok vagy asszisztensek telepítése és nagyméretű nyelvi modellek (LLM) létrehozása/méretezése érdekében.
A legjobb dolog a vállalati felhőkiadásokban az, hogy még mindig a terjeszkedés nagyon korai szakaszában vagyunk. Ez fantasztikus hír, tekintve, hogy az AWS éves szinten már meghaladta a 100 milliárd dolláros forgalmat, és ez az Amazon legnagyobb árbevételű szegmense.
A vállalat más, gyors ütemben fejlődő kiegészítő szegmensei is jól tartják magukat. A hirdetési szolgáltatások és az előfizetési szolgáltatások tartósan kétszámjegyű növekedést kínálnak. A havi 2,5 milliárd egyedi látogatót vonzó weboldal segített a reklámeladásokban, míg a növekvő tartalomkönyvtár, amely most már a Thursday Night Footballt is magában foglalja, szinte biztosan emelte a globális Prime-előfizetők összesített számát.
Amazon vásárlás a Trading212-n
Snowflake: 842 millió dollár (a befektetett eszközök 0,2%-a)
A negyedik AI-részvény, amely az Apple, a BYD és az Amazon mellett együttesen a Berkshire Hathaway 410 milliárd dolláros befektetett vagyonának 46%-át teszi ki, a Snowflake felhőalapú adattárolással foglalkozó vállalat. Az Amazonhoz hasonlóan a Snowflake is Buffett egyik befektetési „hadnagya”, Todd Combs és Ted Weschler révén került a Berkshire portfóliójába.
Tavaly a Snowflake felvásárolta a Neevát, egy olyan céget, amely a generatív AI megoldásokat a felhőn belül használja a keresés javítására. A Snowflake azt tervezi, hogy adatfelhőjén belül különböző generatív AI-megoldásokra támaszkodik, hogy ügyfelei számára lehetővé tegye az adatok egyszerű elemzését, valamint az LLM-ek létrehozását, képzését és telepítését.
Az AI-kötődéseken túl a Snowflake mint befektetés csábító ereje már régóta a mélyen gyökerező versenyelőnyökben rejlik. A Snowflake a világ vezető felhőinfrastruktúra-szolgáltatási platformjaira építette adatfelhőjét. Míg az adatok megosztása a konkurens platformokon kihívást jelenthet, a Snowflake esetében ez gyerekjáték.
Hasonlóképpen, a Snowflake elkerülte az előfizetéses szolgáltatási modellt a fizetős megközelítés javára. Az az átláthatóság, hogy a vállalkozások csak a felhasznált Snowflake Compute Credits és adattároló hely után fizetnek, segített megtartani az ügyfeleket, és folyamatosan növelni a nagyobb vállalkozások bázisát.
A Snowflake azonban drága részvény, és biztosan nem illik a hagyományos Warren Buffett-féle befektetések közé. A Snowflake-et a folyó pénzügyi évre előrejelzett árbevétel 13-szorosára, a következő évre pedig az egy részvényre jutó nyereség (EPS) nagyjából 139-szeresére értékelik, így a Wall Streetnek még sokat kell bizonyítania.
