A kétoldalú napelemek előnye, hogy a hátoldalról visszaverődő fényt is képesek árammá alakítani. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon felület területén több hozam érhető el.
Ez különösen hasznos kelet-nyugati tájolás esetén, így a legtöbb áramot a reggeli és esti órákban termelik. Ígéretesnek tűnik azonban a napelemek jól visszaverő felületeken történő telepítése is.
Ez lehetséges például homokos talajokon vagy hóval borított felületeken. Minden más esetben kiegészítő eszközöket kell használni. Az Ottawai Egyetem tanulmánya szerint a pénzügyi ráfordítás messze elmarad a többlet áramtermelés által generált nyereségtől. A hozam azonban a helyszíntől függ.
A fényvisszaverődés miatt lehet nyertes a kétoldalú napelem
Egyszerű fehér fóliákkal szimulálhatók azok a feltételek, amelyeket egyébként világos színű talajok biztosítanak. Ily módon az áramtermelés átlagosan 4 százalékkal növelhető. Azokban a helyeken, ahol a napelemek egyébként is magasabb hozamot produkálnak, a nyereség alacsonyabb.
A seattle-i teszthelyszínen, egy olyan városban, ahol nagyon kevés a napsütéses órák száma, a kétoldalú napelemek hozama 6 százalékkal nőtt. Ezért érdemes figyelni az aljzatra, különösen rossz körülmények között.
Az is kiderült, hogy a rendszerek alatti területnek világosnak kell lennie, nem pedig átlósan mögöttük, ami ferde napelemek esetén logikusabbnak tűnne. Bizonyos távolságot is fenn kell tartani a modul és a talaj között.
Elmondható tehát, hogy a telepítési helyszín döntő fontosságú a talaj szempontjából is. A magas fényvisszaverő képességű homokos talajok, amelyek a világ szárazföldi területének mintegy 4 százalékát fedik le, ideálisak lennének a lehető legmagasabb hozam elérése érdekében. Az extra fényvisszaverő rétegek pedig azokban a városokban használhatók, ahol kevesebb hely áll rendelkezésre – például lapos fehér tetőkre telepített, ferde modulok.
Ez évente sok millió extra kilowattórát termelne a világszerte telepített napelemes rendszerekkel.