A Covid legkorábbi és legriasztóbb hatásai közül sok az agyat érinti, beleértve a szaglás elvesztését, a lassú gondolkodást, a fejfájást, a delíriumot és a stroke-ot. Több mint négy évvel a világjárvány kezdete után a kutatók felismerték, hogy a Covid milyen mélyreható hatással lehet az agy egészségére, mivel a túlélők milliói szenvednek olyan tartós problémáktól, mint az agyköd, a depresszió és a kognitív funkciók lelassulása, amelyek mind akadályozzák a munkaképességüket és egyéb funkciókat.
A tudósok most attól tartanak, hogy ezek a tünetek a demencia és más mentális állapotok közelgő növekedésének korai jelei lehetnek, ami meghosszabbítja a világjárvány társadalmi, gazdasági és egészségügyi terheit.
Mit mutatnak a tanulmányok
2021-ben brit kutatók beszámoltak a világjárvány kezdete előtt és után készült agyi felvételek összehasonlításáról szóló tanulmány első eredményeiről. Az agyban, különösen a szaglásért felelős régióban, károsodásra és felgyorsult öregedésre utaló jeleket fedeztek fel, még azoknál a betegeknél is, akik hónapokkal korábban többnyire enyhe Covid-eseteket tapasztaltak.
A kutatások azóta kimutatták, hogy a Coviddal kapcsolatos kognitív deficit évekig fennmaradhat, különösen az idősebb felnőtteknél és azoknál, akik súlyosabb eseteket szenvedtek el. Például egy, a kínai első Covid-hullám során kórházba került idősek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy 2 és fél évvel később 40%-uknál kognitív károsodás alakult ki, míg a nem fertőzött házastársaknak csak 14%-ánál. Egy 2024-es brit tanulmány a Covid-kezelés miatt kórházba került emberekről a pszichiátriai és kognitív tünetek jelentős romlását mutatta ki három évvel a hazabocsátás után. A betegek felénél közepes vagy súlyos depresszió jelentkezett, egynegyedüknél súlyos kognitív hanyatlás következett be, és minden kilencediknél a mentális funkciók csökkenése 30 pontos csökkenésnek felelt meg az IQ-skálán, ahol a 100-as pontszám átlagosnak számít.
Az Alzheimer-kórral már küzdő betegek esetében a Covid súlyosbíthatja az agyi gyulladást, károsíthatja az immunsejteket, és felgyorsíthatja magát a memóriaromboló betegséget, mutatják a tanulmányok. Még a korábban egészséges idősebb felnőtteknél is megnő a kognitív károsodás és az újonnan kialakuló demencia kockázata a fertőzés után. A fiatalabb felnőtteknél előforduló enyhe Covid-esetek szintén összefüggésbe hozhatók a memóriát és a gondolkodást érintő agyi problémákkal. Ezek a tünetek lehetnek tartósak, de jellemzően ingadoznak, és hajlamosak fizikai vagy szellemi megterhelés után súlyosbodni, gyakran rontva az egyének munka- és társas érintkezési képességét.
Egy februári, közel 113 000 embert vizsgáló tanulmány nagyobb hiányosságokat talált a memóriában és a végrehajtó funkciókban azoknál az embereknél, akik valamikor már megfertőződtek, mint azoknál, akik soha nem voltak fertőzöttek a SARS-CoV-2 vírussal. A világjárvány későbbi szakaszában megfertőzöttek kisebb hiányosságokkal rendelkeztek azokhoz képest, akik az eredeti törzzsel vagy az alfa-változattal – a vírus első új változatával – fertőződtek meg, amelyről a kutatók először szereztek tudomást. A tanulmány enyhe kognitív előnyt is megállapított azoknál az embereknél, akik két vagy több oltást kaptak.
Még a Covid enyhe esetei is kognitív hanyatláshoz vezettek, ami átlagosan 3 pontos IQ-csökkenésnek felelt meg. Azoknál, akiknél a tünetek nem oldódtak meg, mint például a tartós légszomj vagy fáradtság, a visszaesés 6 pontos IQ-csökkenést jelentett.
Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a fertőzés növelheti a Parkinson-kór kockázatát. Ezt a kapcsolatot támasztja alá a parkinsonizmus – a remegés, a lassú mozgás, a merevség és az egyensúlyzavarok – eseteinek növekedése a Covidot követően.
Hogyan károsítja a Covid az agyat
A SARS-CoV-2 fertőzés agyra gyakorolt hatásai intenzív kutatások középpontjában állnak, és még mindig csak részben ismertek. A tanulmányok szerint az akut fertőzés során a vírus károsíthatja az idegeket, különösen a szaglógumóban – amely a szaglóimpulzusokat az agyba továbbító idegeknek ad otthont -, ami évekig tartó problémákhoz vezethet. Bizonyos esetekben a vírus ezen az úton keresztül megfertőzheti az agyat, megváltoztatva a szerv szerkezetét, ami megismerési zavarokat és fáradtságot okozhat.
A tartósan fennálló vírusmaradványok vagy maga a kezdeti fertőzés neuroinflammációt válthat ki, és megzavarhatja az immunrendszert, aminek következtében az antitestek és a T-sejtek tévesen megtámadják az egészséges agysejteket, károsítják az ereket, és károsítják a vér-agy gátat. További kutatások rámutatnak a vérrögökre, amelyek az immunaktiválódást, az agy oxigén- és tápanyagellátásának korlátozását, valamint a kulcsfontosságú hormonok, a kortizol és a dopamin megváltozott szintjét mozgathatják, amelyek a bélrendszer egészségének változásával hozhatók összefüggésbe.
Lehetséges gazdasági hatás
Bár a Covid hosszú távú hatásai az olyan betegségekre, mint a Parkinson-kór és a demencia, továbbra is bizonytalanok, a tét nagy. Mindkettő élethosszig tartó, gyógyíthatatlan, progresszív betegség, amelyek mélyreható társadalmi hatással bírnak, és nemcsak a diagnosztizáltakat, hanem családjukat, gondozóikat és az egészségügyi rendszert is érintik.
Már most is jelentős gazdasági következményekkel jár világszerte a hosszú Covid tartós előfordulása, amely egy lazán definiált gyűjtőfogalom, amely a SARS-CoV-2 fertőzés után jelentkező, különböző súlyosságú új, visszatérő vagy folyamatos egészségügyi problémákat írja le. A long Covid 2023 végére a becslések szerint világszerte 400 millió embert érintett. Elemzők az éves gazdasági áldozatot csak a fejlett országokban 864 milliárd dollár és 1,04 billió dollár közé teszik, ami a világgazdaság nagyjából 1%-át teszi ki. A hatás nagy része a szenvedők által tapasztalt folyamatos fogyatékosságból és betegségből ered, a leggyakoribbak közé tartozik a tartós fáradtság és a koncentrációs problémák.
