Elon Musk Neuralink nevű agyimplantátumokkal foglalkozó vállalata az arizonai Phoenixben található Barrow Neurológiai Intézetet választotta a Telepátia eszközének tesztelésének kezdeti vizsgálati helyszínéül.
A Neuralink tanulmányának első résztvevője, Noah Arbaugh januárban sikeres beavatkozáson esett át az intézetben, hogy beültessék az eszközt. Az agy-számítógép interfészként vagy BCI-ként ismert technológia célja, hogy az agyi jeleket olyan parancsokká alakítsa, amelyek egy számítógépet vagy más külső eszközt vezérelnek. A Neuralink célja, hogy a bénulásban szenvedő személyek képesek legyenek kurzort vagy billentyűzetet használni pusztán a gondolataikkal.
Márciusban Arbaugh az X közösségi médiaplatformon egy rövid élő közvetítésben mutatta be, hogy képes használni a rendszert. 8 évvel ezelőtt egy búvárbaleset következtében Arbaugh a vállától lefelé lebénult. A videón az látható, ahogy a számítógép segítségével online sakkozik. Elmondása szerint a Neuralink-interfész segítségével a Civilization című videojátékot is játssza.
„A Barrow-val való partnerségre a komplex neurológiai állapotú betegek ellátásában szerzett széleskörű szakértelmük alapján döntöttünk” – írta a Neuralink egy nemrégiben megjelent blogbejegyzésében. A Barrow saját sajtóközleményt is kiadott a partnerség bejelentéséről. Az intézetben jelenleg több mint 300 aktív klinikai vizsgálat van folyamatban, és évente mintegy 6000 idegsebészeti beavatkozást végeznek.
A Neuralinket bírálták, amiért nem publikált lektorált kutatásokat, és nem tüntette fel tanulmányát a ClinicalTrials.gov-on, az emberi alanyokat érintő kutatások online adattárában. A kísérletről szóló frissítések ehelyett a Neuralink vagy maga Musk, a vállalat társalapítója által a közösségi médiában közzétett bejegyzésekből derültek ki. A vállalat tavaly ősszel közzétett egy brosúrát, amely néhány részletet közöl a vizsgálatról, többek között alapvető információkat arról, hogyan működik az eszköz, és kik vehetnek részt benne. A kísérleti helyszín bejelentése, Arbaugh élőben közvetített bemutatója és a Neuralink nemrégiben közzétett blogbejegyzése kitölt néhány ilyen hiányosságot.
Ez a technológia, amely rögzíti és lefordítja az idegi mintákat számítógépes műveletekké, példázza az emberi megismerés és a mechanikus folyamatok egybeolvadását, ami filozófiai kérdéseket vet fel az önmagunkról és az önállóságról.
Etikai kérdések
A filozófus, Dvija Mehta ezen metszéspontokat kutatja, különös tekintettel David Chalmers és Andy Clarke 1998-ban javasolt „kiterjesztett elme” hipotézisére. Ez a koncepció azt sugallja, hogy a külső eszközök, mint a mai okostelefonjaink, beépülhetnek kognitív folyamatainkba, tulajdonképpen kiterjesztve az elme határait a test fizikai korlátain túlra.
Arbaugh esete mélyreható etikai és filozófiai kérdéseket vet fel: Ha ő képzeli el a sakklépést, és az implantátum hajtja végre, akkor valójában ki cselekszik? Ez a helyzet kihívást jelent a hagyományos önállóság és személyes felelősség fogalmaira. Lényegében, miközben Arbaugh mentálisan kezdeményezi a parancsot, a tettet az implantátum hajtja végre, nem a fizikai teste, ami szétválasztást eredményez a szándék (történések) és a cselekvés (cselekedetek) között.
Ez a szétválasztás azt sugallhatja, hogy csökken a személyes önállóság és felmerülnek az irányítással kapcsolatos problémák, különösen, ha a technológia tévesen értelmezi vagy előrehozottan cselekszik a gondolati folyamatokon. A technológia széleskörű használatának lehetősége társadalmi következményeket is sejtet, beleértve az identitás, a magánélet és az autonómia kérdéseit. Mehta állítása szerint, ahogy Arbaugh esetében is, a felhasználóknak úgy kell tekinteniük ezekre a technológiákra, mint önmaguk kiterjesztéseire a teljes integráció és irányítás érdekében.
Továbbá, az emberi megismerés és a gépi kogníció összeolvadása Mehta szerint a „kontempláció dilemma” -hoz vezet, ahol az önkéntelen gondolatok és az aktív szándékok határai elmosódnak, különösen az implantátum tévesen cselekszik a potenciálisan nem szándékos mentális parancsokon. Ez a helyzet súlyos következményekkel járhat kritikusabb kontextusokban, mint a sakk, például olyan interakciókban, amelyek kárt okozhatnak.
Mehta gondolatai kiemelik a filozófiai újraértékelés szükségességét az elme és az önállóság fogalmai kapcsán a fejlett agy-számítógép interfészek korában. A technológia és az emberi megismerés összeolvadása nemcsak bővíti olyan egyének képességeit, mint Arbaugh, hanem arra is késztet minket, hogy újragondoljuk, hol végződik az én, és hol kezdődik a gép, esetleg újraértelmezve a személyazonosságot a digitális korban.
