Az idei év során világszerte, Görögországtól Portugáliáig, Kanadától Hawaii-ig, vad tüzek pusztítottak, és ahogy a világ melegszik, ezeknek a lángoknak csak rosszabb és gyakoribb előfordulás van előrejelezve.
Ezen veszély közelgő fenyegetésével szemben az illetékes hatóságok megerősítik a bevált tűzoltási technikákat. Ugyanakkor befektetnek új, magas technológiát alkalmazó megközelítésekbe is, amelyeket az újonnan létrejövő ‘tűztechnológiai’ startupok hoztak létre.
A berlini székhelyű Dryad Networks, a telekommunikációs szakértők egyike. Az AI és az IoT (Internet of Things) technológiák segítségével a Dryad azt reméli, hogy a tűzvész észlelési idejét több óráról csak néhány percre csökkentheti, lehetővé téve a tűzoltóknak hatékonyabb reagálást.
„Ma még mindig nagyrészt az emberi észlelésekre támaszkodunk a tűzvész észleléséhez. De amikor valaki észreveszi a tűzet a lombkoronán keresztül égni, már nagyon nehéz eloltani,” mondja a Dryad vezérigazgatója, Carsten Brinkschulte a TNW-nek. „Az az üzenet, amit újra és újra kapunk, az az, hogy a tűzvész elleni harcban minden a időzítésről szól.”
Az „Internet of Trees”-ként nevezhető Dryad olyan technológiák sorozatát fejlesztette ki, amelyek a tűz elterjedése előtt észlelik a tüzeket – azaz gyakorlatilag a ‘Fa internetét’. A hagyományos eszközökkel ellentétben, mint például a műholdak, kamerák és őrtornyok, a Dryad hálózatnak nem kell látnia a tüzet ahhoz, hogy tudja, ott van.
A napelemes érzékelők, amelyeket az erdő aljnövényzetében körülbelül egy hektáronként helyeznek el, a tüzeket a korai parázslási szakaszukban érzékelik a hidrogén és a szén-monoxidhoz hasonló jellegzetes gázok ‘szaglásával’ a mikroszkopikus mennyiségben. Emellett figyelik a hőmérsékletet, a páratartalmat és a légnyomást is.
Ezek a tenyérnyi érzékelők folyamatosan betanítják magukat az adott erdő sajátos szagára, ahol elhelyezkednek. Ez létfontosságú annak érdekében, hogy az érzékelők például meg tudják különböztetni a közeli elhaladó dízel teherautótól származó füstöt és egy valódi erdőtüzet.
Ha az érzékelők tűzgyújtást észlelnek, riasztást küldenek egy úgynevezett hálózati átjárónak, amely egy hálózati útválasztóként működik. Az érzékelőből származó adatokat pedig egy nagyobb határvonalú átjárónak küldve. Ezek a határvonalú átjárók az erdő szélén helyezkednek el, ahol elérhetőek a magasabb sávszélességű kapcsolatok, például a 4G vagy a műhold. A határvonalú átjárók közvetítik a potenciálisan életmentő információkat közvetlenül a tűzoltóknak, akik értelmezhetik az adatokat egy felhő platformon.
Ezen érzékelők és átjárók hálózata együttműködve lehetővé teszi az adatok szélesebb területen való továbbítását és a sűrű, távoli erdőkben való kapcsolattartást. A Dryad hálózata támogatja a kompatibilis harmadik fél érzékelők széles skáláját, nem csak saját érzékelőit.
„Nem akarunk monopóliumot szerezni ezen a technológián,” mondja Brinkschulte, aki cégét egy olyan hatás-alapú vállalkozásként írja le. „Meg akarjuk állítani az emberi okozta tüzeket és azok hatásait a környezetre – a technológia szinte lényegtelen, amíg eredményeket érünk el.”
A 2020-ban alapított Dryad eddig 14,5 millió euró tőkét gyűjtött össze, és körülbelül 44 alkalmazottat foglalkoztat a Brandenburgban található irodájában. A vállalkozás tavaly már 10 000 érzékelőt értékesített, főként közüzemi vállalatoknak és önkormányzatoknak dél-európai, kanadai és amerikai területeken.
Jelenleg egy próbafolyamat zajlik Berlin északkeleti részén, az Eberswalde erdő szívében, ami Németországban a tűzesetek forró pontja. A területen több mint 400 érzékelőt telepítettek.
Az óceán túloldalán, Kalifornia erdészeti hatósága, a CAL FIRE, Dryad technológiáját teszteli Kalifornia északi vörös fenyőerdőiben. A Dryad becslése szerint a jövőben a CAL FIRE kiterjesztheti ezt a hálózatot, hogy lefedje az összes kaliforniai tűzvész forrópontját, aminek a költségei körülbelül 29 millió dollárra rúgnak. Ez egy nagy összeg, ám mégis eltörpül a 2018-as kaliforniai tűzesetek által okozott hatalmas, 148,5 milliárd dollár kárhoz képest.
Jelenleg a Dryad 30 000 érzékelőt és több száz átjárót épít, tervei szerint jövőre tömeges bevezetésre kerülnek. Céljuk az, hogy 2030-ra világszerte 120 millió érzékelőt telepítsenek, hogy megmenthessenek körülbelül 3,9 millió hektár erdőt és megakadályozzanak 1,7 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását. Évente a tűzvészek kétszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az légiközlekedési iparág.
„Az erdő AT&T-jévé akarunk válni” – mondja Brinkschulte, utalva az amerikai telekommunikációs óriásra.
A tűztechnológia emelkedése
Ahogy a klímaváltozás gyorsul, a tüzek egyre gyorsabban terjednek, hosszabb ideig égnek és erőteljesebben dúlnak. Az EU területén már több mint 260 000 hektárnyi terület égett le január óta – ami körülbelül egy Luxemburg méretű terület.
Ezen növekvő probléma előtt a hatóságok és a tűzoltók egyre inkább olyan technológiákhoz fordulnak, mint az AI, a drónok, az infravörös kamerák és a tűzoltó robotok.
Az utóbbi években számos startup alakult, például a BurnBot, amely egy robotot épített előírt tüzek kezelésére, vagy a Rain, amely autonóm helikoptereket akar bevetni tüzek elleni harcra. Mind a Rain, mind a BurnBot az amerikai Convective Capital által támogatottak, amelyek kizárólag a tűztechnológiára összpontosítanak.
Európában számos tűzoltóság teszteli a hosszú hatótávolságú drónokat, mint például a holland Avy által készített drónokat, hogy korai tűzeket észleljenek, és segítsék a tűzoltókat a tűz valós időben történő követésében. Portugáliában a kutatók olyan drónt fejlesztenek, amely felülről oltja el a lángokat.
Németországban az OroraTech egy mesterséges intelligenciával működő hőképalkotó műholdak konstellációját építi, amelyek állítása szerint három percen belül észlelik a tüzeket a világ bármely pontján, az Földön. Az első műhold sikeresen felbocsátásra került alacsony Föld körüli pályára egy SpaceX Falcon 9-ről júniusban.
A tűzoltási oldalon az EU Horizon 2020 program finanszírozza egy olyan új hab típusának a fejlesztését, amely vízzel keverve sokkal hatékonyabb tűzgátlót hoz létre, mint a víz önmagában.
Brinkschulte, a Dryad alapítója szerint ezeknek a technológiáknak és megoldásoknak a kombinálása és integrálása a legjobb módja a pusztító tüzek megelőzésének és kezelésének. „Nincs ezüst golyó” – mondja.
A magas technológiai megoldások mellett egyaránt fontosak az olyan megközelítések is, mint a kontrollált égetések a erdőtalaj ritkítására és a jó öreg polgári tudatosság.
De a tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok jelentős csökkentése nélkül az idei évben tapasztalt tüzekhez hasonló tüzek csak rosszabbak lesznek.
Ez is érdekelhet:
