Egyre több amerikai nagyvárosban válik ingyenessé a tömegközlekedés, ami nagyban megkönnyíti az utasok életét. Kansas City, Raleigh, Richmond, Olympia, Tucson, Alexandria és még számos város teszteli a jegyárak megszüntetését. Denver már nyáron teljesen ingyenessé teszi a tömegközlekedést, Bostonban három buszjáraton már most sem kell jegyet váltani, és New York is tervezi az ingyenes buszozást öt vonalon.
Az ingyenes közlekedés jelentősen növeli az utasok számát, leveszi a terhet – főleg az alacsony jövedelmű utasok válláról – és csökkenti a megállókban eltöltött időt. A támogatók azt is remélik, hogy így több ember száll majd ki az autójából és választja a tömegközlekedést. Ugyanakkor számos kutató, hivatalnok és szószóló úgy véli, hogy a díjak eltörlése nem oldja meg az ország tömegközlekedési rendszereinek súlyos problémáit, és elvonja a forrásokat a szolgáltatás és a minőség javításától.
„Nagyon sok lakos érzi úgy, hogy az élete kényelmesebb lett, mivel most már nem kell beosztania az utazásait” – mondta Michelle Wu, Boston polgármestere, aki hosszú ideje szorgalmazza az ingyenes közlekedést. „Látjuk, milyen különbséget tesz, ha megszüntetjük a pénzügyi korlátokat mindenki számára.”
Ingyenes tömegközlekedés: csoda vagy tévút?
Ezzel szemben néhány szakértő azt mondja, hogy vannak célzottabb módjai az alacsony jövedelmű utasok segítésére, anélkül, hogy tovább rontanánk a tömegközlekedési vállalatok pénzügyi helyzetét. Azt is állítják, hogy vannak hatékonyabb politikák az emberek autózásról való leszoktatására, mint például a dugódíj és a parkolási korlátozások.
Az ingyenes utazás nem teszi a buszokat pontosabbá, vagy a vonatokat gyorsabbá és tisztábbá. Ezek a fejlesztések azok, amelyek több embert vonzanának a tömegközlekedés felé az autózás helyett. A TransitCenter közlekedési szervezet 2018-as felmérése szerint a buszdíjnál fontosabb szempontok a gyakoriság, a biztonság, a zsúfoltság és a megbízhatóság.
„Az ingyenes utazásról szóló vita eltereli a figyelmet a közösségi közlekedés használatának valódi problémáiról” – mondta Stephanie Lotshaw, a TransitCenter ügyvezető igazgatója. „Nem hívja fel eléggé a figyelmet arra, hogy milyen mértékben alulfinanszírozzuk a közösségi közlekedést minden kormányzati szinten.”
Az ingyenes közlekedés kísérletei az Egyesült Államokban már az 1970-es években elkezdődtek, de az utóbbi években új lendületet kapott a városi területek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére és az egyenlőtlenség mérséklésére irányuló törekvéseknek köszönhetően.
A jegyek ingyenessé tételének kezdeményezése a Covid-19 pandémia kezdetén kapott nagy lendületet, amikor a szövetségi kormány majdnem 70 milliárd dolláros segélyt nyújtott a tömegközlekedési vállalatoknak. Legalább 35 amerikai szervezet eltörölte a díjakat a hálózatukon. Edward Markey szenátor és Ayanna Pressley képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a Kongresszusban, hogy 25 milliárd dolláros támogatási programot hozzanak létre az ingyenes rendszerek támogatására.
Az ingyenessé tétel különösen fontos a pandémia miatt kialakult helyzetben, amikor az utasok száma 70%-ra csökkent az előző szintekhez képest, és a költségvetési hiányok miatt veszélybe kerülnek a szolgáltatások, a munkahelyek és a jegyárak emelkedhetnek.
Ingyen utazni jó, de ki fogja állni a számlát?
Az ingyenes közlekedés szorgalmazói szerint a közlekedési vállalatoknak csökkenteniük kell a jegybevételektől való függőségüket, mert ezek a bevételek ingadoznak és a legnagyobb pénzügyi terhet az alacsony jövedelmű utasokra rója.
Ugyanakkor a jegybevételek létfontosságúak a közlekedési vállalatok számára, és az elmaradt bevételeket máshonnan kell pótolniuk.
