You are currently viewing Anya, Apa, prompt engineer akarok lenni!
Képforrás: Unsplash

Anya, Apa, prompt engineer akarok lenni!

  • Post author:
  • Post category:Tech
Hirdetések
Bitsgap

ChatGPT-hez hasonló generatív AI alkalmazások terjedésével új karrier kezd kibontakozni: a prompt mérnökség, ami az AI modellek számára hatékony utasítások készítésének művészete – nem pedig tudománya, írja a Forbes.

Tíz év múlva a világ munkahelyeinek fele a prompt mérnökséghez fog kötődni” – jelentette ki Robin Li, a kínai AI óriás, a Baidu társalapítója és vezérigazgatója. „És akik nem tudnak promptokat írni, azok elavultakká válnak.”

Ez lehet, hogy nagy technológiai túlzás, de nincs kétség afelől, hogy a prompt mérnökök az AI világ varázslóivá válhatnak. Ők olyan tartalmat generálhatnak az AI modellekkel, amelyek nemcsak relevánsak, de koherensek és összhangban vannak a kívánt kimenettel.

Mi az a prompt engineering, azaz „prompt mérnökség”?

A generatív AI modellek irányítása nem könnyű feladat, ahogy azt bárki tapasztalhatja, aki próbálkozott képgeneráló rendszerekkel, mint a Dalle-E vagy a MidJourney, vagy nyelvi modellekkel, mint a ChatGPT. A sikeres alkotások lenyűgözőek, de egy képzetlen felhasználó eredményei mélyen hibásak, vagy – a ChatGPT-vel – akár tévesek is lehetnek. Ugyanez igaz az AI kódíró generátorokra is.

Ez azért van így, mert a generatív AI modellek természetes nyelvre reagálnak, és a természetes nyelv hírhedten pontatlan. Ugyanaz a mondat más értelmet hordozhat a kontextustól függően, ami megnehezíti az AI számára a felhasználó által generált tartalom megértését. És a természetes nyelvű promptok talán nem adnak elegendő kontextust az AI számára, hogy teljes mértékben megértse a felhasználó szándékát. Ez ahhoz vezethet, hogy az AI olyan válaszokat generál, amelyek nem relevánsak a felhasználó igényeihez vagy elvárásaihoz.

Az Anthropic startup, melynek küldetése megbízható, értelmezhető és irányítható AI rendszerek létrehozása, akár 335 000 dolláros fizetést is kínál tapasztalt prompt mérnöknek. A pozíció a legjobb módszerek kitalálását jelenti az AI különböző feladatokra történő promptolására, ezeknek a módszereknek a dokumentálását, eszköztárak létrehozását, és tutorialok készítését, hogy mások is megtanulhassák a prompt mérnökséget.

Ma már egyre több ilyen prompt engineering kurzus jelenik meg az interneten, természetesen főleg angolul, amelyek közül érdemes lehet megnézni ezt, amely kifejezetten fejlesztőknek szól. A kurzust a Coursera társalapítója és az OpenAi egyik fejlesztője alkotott. De megnézheted ezt a listát is, ahol több hosszabb-rövidebb kurzust gyűjtöttek egybe.

Merre tart a prompt mérnökség?

Hirdetések

Még túl korai megmondani, mennyire válik naggyá a prompt mérnökség, de egy sor cég és iparág kezdi felvenni ezeket a pozíciókat. Ahogy fentebb is írtuk, az Anthropic, a Google által támogatott AI startup, San Franciscóban hirdeti meg a „Prompt Mérnök és Könyvtáros” pozíciót akár 335 000 dolláros fizetéssel. A jelentkezőknek „kreatív hacker szellemmel kell rendelkezniük és szeretniük kell a rejtélyek megfejtését”, áll a hirdetésben. Az automatizált dokumentum ellenőrző Klarity akár 230 000 dollárt is kínál a gépi tanulás mérnöknek, aki „tud promptolni és megérti, hogyan lehet a legjobb eredményt elérni” az AI eszközökkel.

A technológiai világon kívül a Boston Children’s Hospital és a Booz Allen Hamilton tanácsadó cég is prompt mérnöki munkakörökkel hirdetett, az utóbbi akár 212 000 dollárt is kínál a gépi tanulási modellek implementálásában több mint három év tapasztalattal rendelkező jelentkezőknek. Donald Glover színész pedig prompt mérnököt és prompt animátort keres új kreatív stúdiójához – írja a Time.

De annak ellenére, hogy a mérnök szó a munkakörben szerepel, sokan nem teljes mértékben tartják magukat mérnöknek.

„Amikor először kezdtem, megpróbáltuk bevezetni a ‘prompt szakértő’ kifejezést” – mondja. „Aztán a ‘prompt mérnök’ fogalom jelent meg mint főnév” – mondta Anna Bernstein, 29 éves prompt engineer, aki a Copy.ai nevű cégnek dolgozik.

Befektetések a mesterséges intelligenciába

Az alábbi diagramon pedig nagyon jól látszik az, hogy mennyi pénz folyik be a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupokva, vállalkozásokba. Az adat sajnos csak 2021-ig él, ám, mint tudjuk, a Microsoft is nemrég 10 milliárd dollárt fektetett az OpenAi-ba.

Egyes befektetők már a kongatják a vészharangot, és a mesterséges intelligenciás hype-ot egyenesen a 2000-es évek dotcom lufijához hasonlítják. Ami érdekes, hogy a hasonló „disztruptív” technológiákat mostanság gyakran hasonlítgatják lufihoz, mint ahogy a Bitcoinnal is tették.

További hírek:

Hirdetések

Nagy Béla

Kezdő szövegíró, és marketinges aki imádja a technológia világát. Kedvencei közé tartoznak az okostelefonok, és a számítógépek. De bármilyen Bluetooth-os kütyüvel eljátszik szabadidejében.